Jónéhány esetben adómentes a kártérítés, van amit csak szerepeltetni kell a bevallásban, de nem képez adóalapot. Nézzük át a legfontosabbakat!
Egy közlekedési baleset után, vagy lakást érintő károk esetében - attól függően, hogy milyen biztosításokkal rendelkezik az ügyfél - követelhető kártérítés az egészségi károsodásért, a kieső jövedelemért és a dologi kár miatt.
Magánszemélyek esetében
A kártérítés legtöbb formáját nem kell az adóbevallásban feltüntetni, mert az nem számít jövedelemnek.
Dologi károk után nyújtott kártérítés
Ide tartozik egy autóbalesetben megsérült autó, az abban szállított poggyász, a lakásbiztosítás terhére kifizetett összegek, illetve a temetési költségekre kifizetett összeg is.
Ha személyi sérülés is történt, akkor a kórházi költségek és gyógykezelések árának megtérítése is adómentes tétel. Tartós egészségkárosodás esetén - ha ápolásra szorul az illető - akkor költségpótló járadékot kaphat és ez az összeg adómentes, akárcsak a hasonló jogcímen igényelt sérelemdíj is..
Kártérítés elmaradt jövedelmek pótlására
Ennek minden formája adóköteles jövedelemnek számít, személyi jövedelemadót kell fizetni utánuk, hiszen a kiesett jövedelem pótlására kapja a kártérítés jogosultja. A biztosító SZJA-t von le a kártérítési összegből, így az után már nem kell egyéb adót fizetni, viszont szerepeltetni kell az éves adóbevallásban.
Egyéni és társas vállalkozások esetében
A dologi kárra, vagy elmaradt haszonra kifizetett kártérítés adóköteles bevételként jelenik meg a könyvelésben. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a kártérítés nem minősül ellenértéknek. A kártérítést ÁFA-körön kívüli tételként kell kezelni, tehát a biztosító a kár nettó összegét fogja a cég számára kifizetni.
Oldalainkat 12 vendég és 0 tag böngészi