Kártérítés és adózás

Jónéhány esetben adómentes a kártérítés, van amit csak szerepeltetni kell a bevallásban, de nem képez adóalapot. Nézzük át a legfontosabbakat!

Egy közlekedési baleset után, vagy lakást érintő károk esetében - attól függően, hogy milyen biztosításokkal rendelkezik az ügyfél - követelhető kártérítés az egészségi károsodásért, a kieső jövedelemért és a dologi kár miatt. 

Magánszemélyek esetében

A kártérítés legtöbb formáját nem kell az adóbevallásban feltüntetni, mert az nem számít jövedelemnek.

Dologi károk után nyújtott kártérítés

Ide tartozik egy autóbalesetben megsérült autó, az abban szállított poggyász, a lakásbiztosítás terhére kifizetett összegek, illetve a temetési költségekre kifizetett összeg is.

Ha személyi sérülés is történt, akkor a kórházi költségek és gyógykezelések árának megtérítése is adómentes tétel. Tartós egészségkárosodás esetén - ha ápolásra szorul az illető - akkor költségpótló járadékot kaphat és ez az összeg adómentes, akárcsak a hasonló jogcímen igényelt sérelemdíj is..

Kártérítés elmaradt jövedelmek pótlására

Ennek minden formája adóköteles jövedelemnek számít, személyi jövedelemadót kell fizetni utánuk, hiszen a kiesett jövedelem pótlására kapja a kártérítés jogosultja. A biztosító SZJA-t von le a kártérítési összegből, így az után már nem kell egyéb adót fizetni, viszont szerepeltetni kell az éves adóbevallásban.

Egyéni és társas vállalkozások esetében

 A dologi kárra, vagy elmaradt haszonra kifizetett kártérítés adóköteles bevételként jelenik meg a könyvelésben. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a kártérítés nem minősül ellenértéknek. A kártérítést ÁFA-körön kívüli tételként kell kezelni, tehát a biztosító a kár nettó összegét fogja a cég számára kifizetni.

Keresés a blogban

Ki olvas minket?

Oldalainkat 10 vendég és 0 tag böngészi